Az ingatlan bérbeadására vonatkozó adózási szabályok

1. A lakóingatlan bérbeadása és az ÁFA
a lakóingatlan bérbeadása tárgyi adómentes tevékenység, tehát ÁFÁ-t nem kell felszámolni és befizetni. ÁFÁ-t akkor sem számítunk fel, ha a lakóingatlant iroda céljából bérlik. Mindig az a döntő, hogy mi szerepel a tulajdoni lapon. Ha a tulajdoni lapon az ingatlan “lakóingatlan”-ként van nyilvántartva, akkor bármilyen célú felhasználás esetén a tevékenység tárgyi adómentes.

2. A lakóingatlan bérbeadásához szükséges adószám.
A bérleti szerződésekben szerepel, hogy cégek a bérleti díjat számla ellenében tudják utalni a tulajdonosnak. Tehát a tulajdonosnak a lakhely szerinti APEH hivatalban szükséges egy adószám kiváltása. Ez meghatalmazással is megoldható, szükség van a meghatalmazáson 2 tanú aláírására.

Vigyázni kell az adószám kiváltásánál, hogy nem egyéni vállalkozó lesz a bérbeadó, hanem csak lakóingatlan bérbeadására kéri az adószámot. Ez a tevékenység nem tb köteles.

3. A lakóingatlan bérbeadása és az SZJA
1999-ben a adótörvény a lakóingatlan bérbeadását a forrásadóra kötelezett tevékenységek közé sorolta. Mit jelent ez?

A bevétel 20 %-át kell személyi jövedelem adóként befizetni, és nem vonódik össze egyéb jövedelmekkel.

Vigyázni kell, hogy bevételnek számít a rezsitérítés is, mert a cégek erről külön számlát kérnek. A javaslat az, hogy a bérleti időszak alatt a rezsi számlákat (telefon, gáz, villany stb) ideiglenesen át kell íratni a bérlő nevére. Ez gyorsan, ingyen megoldható, mellékelni kell a bérleti szerződést.

Jogi tanácsadás bérleti szerződések kötéséhez

A bérleti szerződések egyik kényes pontja, ha a bérleti szerződésben foglaltakat a bérlő nem tarja be, nem fizet bérleti díjat és a helyiséget a felmondás ellenére sem hagyja el.

1. Ha nem közjegyző okiratban kötötték a felek a szerződést, akkor a helyiség kiürítése iránt a bérbeadónak pert kell indítania a bérlő ellen, a bérbeadó a bérlőt a helyiség birtokba adására kötelező jogerős bírósági ítélet alapján indított végrehajtási eljárás eredményeképpen juthat a helyiség birtokába.

2. Egyszerűbb a bérbeadó helyzete akkor, ha a felek helyiségbérleti szerződést közjegyző közreműködésével, közjegyzői okiratban kötötték meg. A bérbeadó a szerződést közjegyző útján mondhatja fel, azaz a felmondást közjegyzői okiratban foglaltatta, valamint annak közlésével a közjegyzőt bízta meg.

Ekkor peres eljárásra nincs szükség. A közjegyzői okirat alapján a bérlő a felmondási idő lejártával nyomban a végrehajtás elrendelését kérheti a helyi bíróságtól.

Ide vonatkozó jogszabályok:
PTK bérletre vonatkozó általános szabályok,
A lakások és helyiségek bérletére vonatkozó 1993.évi LXXVIII. törvény,
Polgári Perrendtartás,
Bírósági végrehajtásról szóló törvény,
Bírósági végrehajtói díjszabás 14/1997 (IX,8) IM rendelet,